FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, mastiffok)  Boxer. Magyarországon hol felkapja a divat, hol pedig elejti. Eredetileg nagyragadozók vadászatára és állatviadalokon használták. Mai formáját német tenyésztők alakították ki, akiknek a küllem nemesítése mellett sikerült megőrizni eredeti jó tulajdonságait: a bátorságot és támadókedvet, a jóindulatot, játékosságot. Sárga és tigriscsíkos változatban tenyésztik. Az ideális boxer középméretű, erős testfelépítésű, háta rövid, lábai masszívak, szőre rövid, "testhez álló" . Mozgása harmonikus, energiát sugárzó, megjelenése tiszteletet parancsoló. Élesen kirajzolt (cizellált) feje nagyban hozzájárul a boxer egyedi megjelenéséhez, azonban mindig arányosnak kell lennie a testével. A fej legyen tiszta, mély ráncoktól mentes (főként a homlokon). Standard méretei (martól a könyök mellett a talajig mérve): a kanok 57-63 cm, a szukák pedig 53-59 cm magasak. Súlyuk (közepes méret esetében): a kanoké 30 kg feletti, a szukáké pedig 25 kg. Magabiztos, intelligens , nyugodt, kiegyensúlyozott, de folyton éber. Bátor kutya. A gyerekekkel szemben toleráns, sőt a család minden tagjához ragaszkodik. Ugyanakkor az idegenekkel szemben bizalmatlan. Szerző/Forrás: Patay László Balogh Péter